A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZTÁROLÓK KUTATÁSA

 Kutató fúrások mélyítése

Az elvégzett mérések eredményei alapján a kijelölik azt a pontot ahol indokolt  egy kutatófúrás lemélyítése, amelynek segítségével meghatározhatók a több ezer méter mélységben lévő átfúrt rétegek tényleges tulajdonságai, tartalma.

A XX. században a mélyfúró berendezések általában forgatva működő un. rotary fúrási eljárással dolgoztak. Ezzel a módszerrel 10.000 méter mélység is elérhető.

15. ábra: A fúrótorony és berendezései.

16. ábra:  Mélyfúró berendezések a XX. századból

A rotary fúrás során meghajtómotorok segítségével a külszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. A fúrócső alján lévő fúró aprítja fel a kőzetet.

17. ábra: Fúrók - galéria 

18. ábra: A munkaasztal és szerelvényei - galéria

A fúró az átfúrt rétegek keménységétől függően elkopik. A fúrótorony, vagy fúróárbóc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású (4-600 tonna) daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges „kiépítéskor”, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítására egyszerre több (2-3 db)egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani.

Fúrás alatt a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot nyomnak a lyukba, amely olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy hűti a fúrót, a furadékot felszállítja, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják.

A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a „kútfejre” távvezérléssel működtethető kitörésgátlót szerelnek, amellyel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható.

19. ábra: Kitörésgátló.

20. ábra: A rotary-fúrás öblítőiszap rendszere.

21. ábra: Az iszapkezelő berendezések - galéria

Nem megfelelő súlyú iszaposzlop esetén bekövetkezhet a lyuk kitörése, amely jelentős károkat, balesetet okozhat, és a fúrás tönkremeneteléhez is vezethet.

22. ábra: Kútkitörések.

Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek.

23. ábra: Kőzetmagok.

Fúrás közben részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek.

24. ábra: A nyitott rétegvizsgálat vázlata.

25. ábra: A nyitott rétegvizsgálat eszközei.

A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik.

A fúró forgatásának másik korszerű módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a módszernél a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják.

Irányított ferde fúrás akkor kerül alkalmazásra, amikor a szénhidrogéntelepek lakott, vagy különösen védendő területek alatt találhatók. Például a Szeged város alatt lévő kőolaj,- és földgáztelepek letermeléséhez több olyan kutat is fúrtak, amelyek talpi eltérése 2000 m.-ben 1200 - 1300m. Ezek találati pontossága 30 m sugarú körön belül van.

26. ábra: Szeged város alatt lévő olajtároló művelésére mélyített irányított ferde fúrások.

A vízszintes fúrásokat a XX. század utolsó évtizedében sikeresen kezdték alkalmazni egyes kiválasztott tárolókban a leművelés hatékonyságának fokozására.

27. ábra: Áttekintés a vízszintes fúrások alkalmazásáról.

 Vissza   TARTALOM   Tovább