Hírlevél feliratkozás
Név:
E-mail:
 
A múzeum fő szponzora

Magyar Olajipari Nyrt.
 
További támogatóink
 
Webkamera


Élő kép
 




Állandó kiállítások
Szabadtéri műszaki emlékkiállítás

A szabadtéri részen elsősorban a szénhidrogének felkutatásához, a kőolajkutak fúrásához kapcsolódó, a kőolajtermeléssel, továbbá a szénhidrogének feldolgozásával kapcsolatos, nagyobb méretű berendezések kerültek felállításra. A kutatási munkákhoz kapcsolódnak a geofizikai mérőkocsik és a sekélyfúró berendezés. A kőolajfúrási szakterületet komplett fúróberendezések, fúrómotorok, csigasorok, kitörésgátlók és öblítőfejek képviselik. A lyukbefejezési és kútjavítási munkálatokat végző régi berendezések közül is találhatunk itt néhányat. Külön kiállításnak számítható a fúrási adatgyűjtő egység konténere.
A kőolaj és földgáz termelése, szállítása kellékei közül mélyszivattyú himbákat, kútfejszerelvényeket, szeparátort, gázátadó állomásokat, kompresszorokat (COOPER BESSEMER, DINGLER, THOMASSEN, MÁVAG) valamint a kőolajat a finomítók felé továbbító távvezeték első szivattyúállomását tekinthetik meg az érdeklődők.

A feldolgozó ipart a szabadtéri részen egy desztillálótorony-metszet, szűrőprések, gépzsírgyártó berendezés, hőcserélők, kazánok, szivattyúk továbbá a termékeket vagonokba töltő úgynevezett "töltőpipa" képviseli. A továbbiakban néhány jellegzetes kiállítási tárgyat, berendezést mutatunk be a Múzeum első kiállítási kalauza adatainak felhasználásával.

Gőzüzemű fúróberendezés

Múzeumunk ezen első magyarországi rotary fúróberendezésekből származó néhány gépegységet az eredeti gőzüzemű berendezéseknél szokásos felállítási, elrendezési formában őrizte meg. A magyar olajbányászat ezen első - gőzüzemű - Rotary fúróberendezése, a ROTARY-1. jelű berendezés 1935-1954. közötti években volt üzemben. 19 év alatt összesen 162 kutat mélyített le, a vele lefúrt lyukak összhossza 210.295 m, ez a Dunántúlon 1935-1970. között lemélyített fúrásoknak mintegy a 7%-át teszi ki.
Jellegzetessége a rácsos szerkezetű, négy betonprizmán álló fúrótorony. Az Amerikából Magyarországra behozott első gőzüzemű Rotary fúróberendezés az API (Amerikai Petroleum Intézet) szabványai szerint készített, idomvasakból csavaros kötésekkel összeállított, 136 láb = 41,5 m magas, prizmaformájú, négylábú fúrótoronnyal rendelkezett. Az eredeti torony után Magyarországon a GANZ-gyár, majd 1948-1952. között a kiskunfélegyházai Könnyű Vasszerkezetek Gyára gyártott a magyarországi kutatásokhoz ilyen fúrótornyokat.
A fúrótorony összeszerelése felállításának helyén történt. A14 főből álló toronyszerelő csoportnak három nyolcórás műszak alatt sikerült egy-egy tornyot felszerelni, illetve 2 nyolcórás műszak alatt leszerelni. A fúróberendezést meghajtó erőgép két GUMBO BUSTER gyártmányú gőzgép. Az 1938-as évtől kezdődően Magyarországon a gőzüzemű fúróberendezéseknél a gőz előállítására MÁVAG gyártmányú, IKZN típusjelű lángcsöves gőzkazánokat használtak.
Múzeumunk gőzüzemű fúróberendezésének lyukfejszerelvényén egy olyan Cameron rendszerű, QRC típusú kitörésgátló látható, amelyet a Csepeli Vas- és Fémművek Egyedi Gyára a CAMERON gyártmányú kitörésgátlók mintájára készített.

SALZGITTER-gyártmányú, "GULLIVER" elnevezésű fúróárboc

Múzeum szabadtéri részének észak-nyugati sarkában áll ma az a kétlábú, 41 m magasságú, "A" alakú fúróárboc, amelyet a németországi SALZGITTER cég tervezett és gyártott, s amelyet Swift világhírű regényalakjának nevéről - akinek szétterpesztett lába alatt tartott díszfelvonulást Lilliput hadserege - "GULLIVER" árbocnak neveztek el.
A fúróárboc a Rotary-40 jelű, szovjet gyártmányú URALMAS 3D típusú fúróberendezéssel együtt dolgozott Nagylengyel és Bázakerettye környékén az 1958-1969. közötti években, 11 év alatt 41.426,5 m összhosszúságú kutatófúrást mélyítve. Különlegessége a nagyátmérőjű csőből peremes kötésekkel összeállított két árbocláb. A cső alakú árboclábak belsejében kialakított létrán át juthatott fel a kapcsoló (toronymunkás) az árboc 2/3 magasságában lévő ún. kapcsolóerkélyre, illetőleg az árboc tetején lévő ún. koronacsigasorig. A "GULLIVER" fúróárboc összeszerelése a földön történt, az összeszerelt "A" alakú árbocrész lábait ezután az alváz előtt látható lejtőn húzták fel a munkapadon lévő csapágyakig, s az árboc felállítását a már előre felszerelt URALMAS 3D fúróberendezés emelőműve megfelelő segédberendezések felhasználásával végezte el. Szállításához 11 db 12 tonnás teherautóra volt szükség, összeállítása a földön 1 munkanapot igényelt, felállítása a már előre felszerelt fúróberendezés segítségével fél nap alatt elvégezhető volt. A fúróárbocnak már 1958-ban fénycsővilágítása volt.
A meghajtó erőgéprendszerben 3 db V2-400 AV típusú, V elrendezésű, 12 hengeres Diesel-motor található. Ez a motortípus azonos a második világháború szovjet harckocsijainak meghajtó motortípusával.

 

Fauck- Wierfeld és Lapp-féle ütőfúró berendezések

Magyarországon a forgatva működő ú.n. rotary-fúrásmód csak az 1930-as évektől terjedt el. Előtte - a XIX. század végétől - az ütve működő fúrás módszerét és ennek berendezéseit, eszközeit használták. A szabadtéri kiállításban szereplő két különböző típusú berendezés a századforduló időszakából származik. A berendezésekhez tartozó, fából ácsolt fúrótorony makettje az iparbemutató kiállításban látható.

Frank's típusú kútjavító berendezés

A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár az 1948-ban az USA-ból importált FRANK'S típusú, önjáró, 40 tonna emelőkapacitású, gépjárműre szerelt kútjavító-lyukbefejező berendezés elve szerint, az akkori hazai gépgyártási lehetőségeknek megfelelően alakította ki azt a kútjavító-lyukbefejező berendezést, amely 1950-1960 között mind a dunántúli, mind pedig az alföldi kutak rétegvizsgálatánál és kútkiképzésénél jelentős szerepet kapott. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár FRANK's típusú, saját konstrukciójú kútjavító berendezésből 5 db-ot készített.

CARDWELL gyártmányú lyukbefejező berendezés

A CARDWELL Mfg. Co. Inc. (USA) cég által forgalomba hozott kétdobos kútkezelő berendezés gyártási éve 1938. A gépegység eredeti meghajtóegysége egy WAUKESHA gyártmányú benzinmotor volt. Munkájának legnagyobb részét a lovászi és nagylengyeli üzemekben végezte, 1938-1960 között volt használatban.

BAKINYEC gyártmányú kútkezelő berendezés

Kútjavítási munkák elvégzésére (mélyszivattyú cserék, termelőcső cserék, segédgáz szelepek termelőcsővel való be- és kiépítése, stb.) szolgáló önjáró berendezés, szovjet gyártmányú. A SZALINYEC Sz-80 hernyótalpas traktorra szerelt berendezés a mélyszivattyúrudazat-csere munkafolyamatát mutatja be. A berendezést a MASZOLAJ RT. létrehozatala utáni időben kapta a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat, az 1950-1960-as években dolgozott.

DKG gyártmányú mélyszivattyúhimba

A mélyszivattyús olajtermelés felszíni gépegységei közül a felszabadulás előtti időben csak a földgázmotor meghajtású holland THOMASSEN és a német WIRTH típusú mélyszivattyúhimbák voltak alkalmazásban. Az 1948. utáni időkben azonban az olajmezők elektrifikálása során elektromeghajtású, magyar gyártmányú mélyszivattyúhimbák is beállításra kerültek. A Nagykanizsán lévő, A MAORT által létrehozott olajbányászati gépműhely már az 1940-es évektől gyártott mélyszivattyú himbákat. 1950-től kezdődően gépgyárrá fejlődött ki, s gyártmányai között szerepelt az az 1370 mm lökethosszú mélyszivattyúhimba is, amelyet a kiállításban láthatunk.

Gáz-olaj szeparátor befutósorral és gázmérőhíddal

A termelt folyadéknak és a gáznak a különválasztását szolgálja. A gáz mennyiségét mérőperemes műszer méri. A termelt folyadék és gáz a befutósorról kerül a szeparátorba. A megépített befutósor egyes vezetékei csőgörény kifogására alkalmas kivitelben készültek.

Az Algyő-168. számú kút kitörésénél megégett kitörésgátló

Az Algyő-168. kúton kitörés következett be 1968 decemberében. A kút lyukfejszerelvényén meghibásodott egyik tolózár hibájából - akadályozhatatlanul tört elő nap 1000 m3-re becsülhető olajmennyiség és napi 1.000.000 m3-re becsülhető gázmennyiség. Ez közvetlenül a kitörés bekövetkezése után begyulladt. A lángoszlop mintegy 60 m magas és kb. 20 m átmérőjű volt. A mentés 1 hónapi megfeszített munkát vett igénybe, míg 1968. december 19 - 1969. január 17. között az éppen uralkodó kemény téli időben sikerült megfékezni a kitörést.

Kitörésnél megégett tárgyak Zsanáról

1979-ben a Zsana-É mező 2. számú kútján gázkitörés keletkezett, s a felszínre törő, nagynyomású gázsugár meggyulladt. Az egész fúróberendezés megégett. Ennek a kitörésnek emlékei közül a kitörésgátló, iszapszivattyú, forgatóasztal, öblítőfej, csődarabok, szerszámok láthatók a kiállításban.

Repeszdarabok a felrobbant répcelaki CO2 tárolótartályból

1969. január 2-án felrobbant CO2 (széndioxid) tárolótartályok darabjaiból összeállított emlékmű a szabadtéri kiállítás délkeleti sarkában látható. A répcelaki robbanás 9 emberéletet követelt, súlyos sérüléseket, jelentős anyagi kárt okozott. A robbanás oka: a tartályok anyaga elridegedett és "ridegtörés" történt.

Atmoszférikus desztilláló torony metszet

A már korábban máshol használt torony 1952-ben került a Zalai Kőolajipari Vállalathoz. 1952. november 7-én ebben a toronyban kezdődött meg a nagylengyeli kőolaj feldolgozása, atmoszférikus - légköri nyomáson - történő desztillációval. A torony teljes magassága 13,5 m volt, átmérője 1340 cm. A toronyba 10 db buboréksapkás tányér volt beépítve, a nyersolaj szétválasztása révén benzint, gázolajat, fűtőolajat, illetve bitument termelt. Elhasználódás miatt 1967-ben kicserélésre szorult.

 

Oldaltérkép|   Impresszum|   Adatvédelem
Ajánlja ismerősének!   |   Nyomtatóbarát